Színház

  függöny mögött megrekedt sóhajbelénk feszült lámpaláztekintetben úszó tengerrendező kiabálaz a ruha elszakadthozzatok cérnáta díszlet m'ért nem mozoga dramaturg még neki látszinonimát keresni az életrenincsen ihlet csak feszengéstúl sok itt a felejtésmagoló színész ott hátullépcsőnek ereszt…

Tovább
Címkék: Vers