Laky Szintia: Gyertek költők!
Gyertek költők! Jöjjetek!
Mondjátok, hogy "Kikelet!"
Új jön, nem az őszbe hullás,
aztán tél, s végbe fagyás.
Gyertek költők! Bízzatok!
Kellenek az új dalok,
hogy higgyünk még az új napban,
hogy ne fázzunk a nagy hóban.
Gyertek költők! Szóljatok!
Miért, s meddig hallgattok,
jóról, szépről, reményről?
Kell a hang a zenéből!
Gyertek költők! Sírjatok!
Akkor igaz szavatok.
Mondjátok el ügyesebben!
Mondjátok el én helyettem!
Gyertek költők! Lépjetek!
Faggassatok rímeket!
A szavak elől miért rohantok?
Kutyák vagytok, ha elbujdostok.