Mikor szíved kilincsén csavar egyet a mámor,

és te nem is tudod, hogy szeresd vagy gyűlöld ezt az érzést.

Mikor ölelnéd és ellöknéd egyszerre a kis Ámort,

mert nem tudod, hogy taszítsd vagy visszahívd szegénykét.

Mikor tenyérizzadásnyi gondolat kering elméd szobájában,

s nem tudod, hogy hívd vagy irtsd a gyomrodban pislákoló pillangókat.

Mikor remegő száj éltet csodát csóknak hazájában,

és elfogadnád másiknak lelkét, mint életmentő mankókat.

És mikor még félsz a megcsavart kilincstől, s a szárnyas puttó idegen nyilaitól,

mikor még félsz tenyérizzadásnyi gondolattól, s a benned petéző pillangóktól:

Akkor csókolj remegő ajkakkal csodát, egy édes pillanatért vagy életért!

Mert az a szempár, - az életmentő mankó - mindent adna árnyadért és fényedért.