Ficereg a Szeretet.

Nem találja a helyét.

Mikor hellyel kínáltam, elpirult.

Lesütötte szemét.

Azt gondoltam, csak tovább menne.

Odaköszönne a szomszédnak.

Bekopogna a mosolyhoz.

Intene a kacajnak.

Azt gondoltam csak megunt engem.

Haragszik, vagy tán nem kedvel.

De a Szeretet csak ennyit mondott:

"Még senki nem kínált hellyel!”